Szabadkán, a Sokol-otthon előtti téren ma ünnepi megemlékezés keretében koszorúkat helyeztek el I. Péter király emlékművénél. Szabadka város, Stevan Bakić polgármester és a saját nevében a jelenlévőkhöz Srđan Samardžić polgármesteri tanácsos szólt, aki az alkalomból kifolyólag arról beszélt, hogy a helyi önkormányzat idén is támogatta az I. Péter király nevét viselő az 1912-1918-as Háborúk Önkéntes Harcosai, Leszármazottai és Tiszetelői Egyesület valamennyi részlegének azon kezdeményezését, hogy I. Péter király emlékművének megkoszorúzásával emlékezzenek meg november 25-éről, a napról, amikor Újvidéken a bánáti, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nemzetgyűlése megszavazta Baranyának, Bácskának és Bánátnak a Szerb Királysághoz való csatlakozását.
„I. Péter király Szerbia királyaként megszilárdította a demokratikus, parlamenti monarchiát, átszervezte a hadsereget, győztes háborúkat vívott, gazdaságilag megerősítette az országot, továbbá arra törekedett, hogy Szerbia valódi alkotmányos királya legyen. Az egyenlőség, az igazságosság és a jogállamiság voltak azon eszmék, amelyek vezérelték. Igazságszerető, szerény és becsületes volt. Hű volt hazájához és gyökereihez. Igazi hazafi volt, aki őszintén szerette népét” – mondta Samardžić.
Emlékeztette a jelenlévőket egy, a feljegyzésekben megmaradt történetre, amikor I. Péter király 1917. szeptemberében Szalonikiben fogadott egy amerikai újságírót, akinek arról mesélt hogyan kelt át népével, hadseregével és tisztjeivel együtt a zord albán szorosokon.
„Amikor látták, hogy fázom,” – mesélte – „a pislákoló tűzhöz is meghívtak melegedni. Vagy ha csupán két falat kenyerük volt, abból egyet nekem ajánlottak fel. És ez a kenyér,” – folytatta – „melyen a visszavonulás során velük osztoztam, számomra oly nagy szentség volt, mint amilyet a templomban a hívők a szentáldozás során magukhoz vesznek” – idézte szavait Samardžić.
Kiemelte, hogy az 1918. december 1-jén létrejött új állam, három súlyos, ugyanakkor felszabadító háború – az első világháború és a két balkáni háború – után született. Tény, hogy Szerbia az 1912-től 1918-ig tartó hat háborús év alatt hatalmas áldozatokat hozott: elvesztett egymillió-százezer és egymillió-háromszázezer közötti lakost.
„Kötelességünk és feladatunk őrizni e háborúkban aratott győzelmek emlékét, és tiszteletünket fejezni ki dicső őseink előtt, akik az ország fényesebb jövőjéért vívott harcban a birtokukban lévő legdrágább kinccsel adóztak – az életükkel. Szabadka város a jövőben is I. Péter király emlékművének megkoszorúzásával fog megemlékezni november 25-éről – a szerbek, bunyevácok és más szlávok Nagy Nemzetgyűlésének Napjáról. Egy olyan nagy uralkodónak és embernek a napjáról, aki mély nyomot hagyott Szerbia újabb kori történelmében” – üzente Srđan Samardžić.
A helyi önkormányzat nevében Srđan Samardžić helyezett el koszorút I. Péter király emlékművénél. Ugyanakkor Bojan Šoralov, az Észak-bácskai körzet vezetője; az I. Péter király nevét viselő Egyesület küldöttsége; a Bunyevác Művelődési Központ képviselői; az Észak-Bácskai Körzet Szerb Egyesületei Szövetsége és a Népfelszabadító Háború Harcosai Egyesületének Szabadka Városi Szövetsége is koszorúkkal rótták le tiszteletüket.
I. Péter király, Szerbia 1903-tól 1918-ig uralkodó királyának emlékművét 2021. november 30-án avatták fel Szabadkán. Ez egy rendkívül fontos nap volt a városunk számára. Abban az évben, amikor I. Péter király halálának századfordulójára, valamint a szerbek, bunyevácok és más szlávok Nagy Nemzetgyűlésére emlékeztek Szabadka tisztelettel adózott az egyik legkedveltebb és legszerényebb szerb uralkodó és hadvezér előtt.
